Vetítőterem – #41

---

Sinbad [ Szindbád ] – 1971

JackOneill – 3.5/10

Mikor ezt most leírom rendesen félek, hogy a másik két kolléga az egekig fogja magasztalni a filmet míg én ezt a pontszámot adtam neki. De fel kell vállalnom primitív, műveletlen jellegemet. Nagyon hosszúnak éreztem a filmet pedig csak másfél óra volt. Gyakorta értelmet vagy kötődést sem tudtam felfedezni az egyes jelenetek között. Mintha a rendező a saját vízióit, a kor technológiai lehetőségeit és az alapul szolgáló mű sorait dobálta volna egymás után mindenfajta koherens történetmesélési akarat nélkül. A kamerakezelés a korhoz képest egyébként egészen jó volt, de hogy mindent a parázstól a vízcseppig közeliben kell mutatni. Gondolom ez újdonság volt akkoriban. Az alapművet nem olvastam, nem vagyok hódolója sem műveknek, sem a verseknek. Ebből is fakadhat, hogy nem tudtam élvezni ezt a filmet. De ahogy mondtam abból is, hogy nem láttam értelmét. A halk kimért versszerű szöveges jeleneteket a már említett közeli képek, zenei aláfestéssel váltanak, hogy mindenfajta indok nélkül a következő jelenetben néptáncot járjanak vagy a hóban fetrengjenek. Ami tetszett az a kezdő jelenetsor. Humoros volt és jó indítás. Kár, hogy a folytatás nekem egyáltalán nem tetszett.

Gabo81 – 10/10

Tegnap este néztem újra sokadjára, viszont legalább két éves kihagyással, három nap munka után egy feles dió után és most kavarognak bennem a gondolatok. Nagyon sok mindenről nagyon sokat tudnék írni, de az nem egy nekiülés lenne. Száz szónak is egy a fele, eddig hezitáltam, hogy az Annie Hall vagy ez életem filmje, de azt hiszem ez most eldőlt. Lehet számotokra ez túlságosan ósdi meg művészi, de nekem ez a nagybetűs filmművészet. Először 2004-ben láttam a ceglédi mozi kis termében még egy igazi klasszik filmklubbal és ott akkor aznap elvesztem benne. Akkoriban amúgy is nagyon anakronisztikus időket éltem. Aktívan politizáltam még és oda voltam a régi letűnt világért. Néztem persze aktuális filmeket is, de oda voltam a Jávor Pálos fekete-fehér cuccokért, na ez azóta már nincs meg. Írni kéne magáról a filmről is? Oldalakat lehetne… Ez maga a nagybetűs Hangulat film! Nem is szabad a történetet nézni meg az időszálat, mert felesleges. Csak élvezni kell a monológokat, az életérzéseket, a képeket amivel korszakalkotó volt az operatőr. A pillanatképeket a nőkről. Hány ilyen van számunkra is, amit aztán folyamatosan keresünk és fel-fel villan, ha hasonlót látunk… Mellékesen megjegyzem még az Ízek, imák, szerelmekben is alkalmazták az ételek közeli fényképezését. Ami még nagy érdekesség, hogy ez talán az egyetlen egy filmélményem ami jobb, mint a könyv. Rengeteg gondolat kavarog még a fejemben és minden témáról hosszú bekezdéseket lehetne, ha össze tudom szedni a gondolataimat és az érzéseimet, talán egyszer megírom, hogy milyen hatással volt rám. Szóval számomra ez a Nagy film az életemben. Milyen jó, hogy újra néztem, a választások óta tartó depresszióból és melankóliából most ez kirángatott! Nektek amúgy mi életetek filmje, ha van ilyen?

Patrick – 4.2/10

Úgy nem tetszett, hogy mostanság, meg egyébként is inkább a lassabb filmeket preferálom, még ha odáig nem is jutottam el, hogy kifejezetten nagy rajongója legyek – adott esetben – a slow mozifilmeknek. Ez szép volt, jó volt olykor bizonyos szempontok alapján, de nekem – többek között – hiányzott a történet az egészből. Nekem ez így annak ellenére (vagy pont azért) lett unalmas, mert túl sok nő szerepelt benne, és ezek egytől egyik mellékszereplőknek is kevesek voltak. Értem én, hogy ez egy életútról szólt valamilyen szinten, értem én, hogy ebben a filmben nem ők voltak központi szerepben, de nekem ez így karcsú volt. Hiába voltak benne remek pillanatok és képek, igazából rohadt mód untam az egészet. Nem akciót vártam, nem pörgést, pláne nem hollywoodi romantikát, de ez még hangulatfilmnek is kevés volt sajnos, alig vártam, hogy a végére érjek, az utolsó 10 perc meg csak tovább rontott az egészen…

---

Resident Alien – 2021

JackOneill – 6.9/10

Egészen szórakoztatóra sikerült a pilot, de azért érződik még egy kis feszengés és hogy azért ők se tudták mihez kezdjenek teljesen a légkörrel. De volt néhány jó poén, egészen jól is van megvalósítva a karakterek okésak. Az egyetlen baj vele, hogy egyelőre nagyon klisés, ismerős. Azért maga az alapszituáció nem újdonság és itt még nem érzem úgy, hogy meg tudták volna ugrani a dolgot. De talán a későbbiekben egyedibb látásmódba helyezik a dolgokat mert jókat olvastam a szériáról.

Gabo81 – 9/10

Nekünk nagyon bejött. Lássuk be ez nem egy szokványos Sci-fi, hanem egy fajspeficikus, ahol az ember áll a vizsgálat tárgya alatt és az egészet a vizsgáló faj szemszögéből látjuk. És természetesen nagyon betalált. Mi emberek tényleg ilyen furák és elcseszettek vagyunk?! Azt hiszem a kérdőjel teljesen felesleges is 🙂 A főszereplők nagyon jól hozzák a maguk karakterét, a képek is szépek. Tetszik, hogy egy kisvárosban játszódik, minimális szereplőgárdával, de mégis meg tudja tartani a feszültséget. Valaki egy kritikában írta is, hogy ez a Miért éppen Alaszkának a Sci-fi változata amit szintén imádtam. Csak ott egy New York-i a kívül álló. Szóval nekünk bejött, már a harmadik résznél járunk és minden héten egyet egyet meg akarunk nézni.

Patrick – 6.6/10

Korrekt volt, szórakoztató. De ennyi. Igazából persze baromi klisés és kissé butuska, mélységről meg ne is beszéljünk… Nem, nem várom el azt, hogy egy hasonló kaliberű és témájú sorozat változtassa meg az életem, de hát nyilván azok a mozgóképek 10/10-esek. Ez meg, hát ennyi. Miért? Mert unalmas, a krimi része kétségbeejtően érdektelen, a karakterek többsége – az idegent leszámítva – „mehh” kategóriába sorolhatóak, humorosnak meg nem eléggé az… Sőt, a legvégén lévő „csattanó” kifejezetten fárasztó, és kontraproduktív volt; le merem fogadni, hogy mindenki előre tudta, hogy mi és ki is vár az Alienre… Igazából ez nagyon nem érdekel, ennél sokkal bátrabb és komolyabb sorozatok és könyvek várnak még rám.